A téli hónapok gyakran csapadékos és borús időjárása, a hideg és az enyhébb napok váltakozása táptalajt biztosít a különböző vírusos megbetegedések számára. A C-vitamin pótlásában ilyenkor nem nyújt hathatós segítséget az elérhető hazai gyümölcsök és zöldségek szezonálisan beszűkülő kínálata. Rendszeresen szedjük egészségünk megőrzése érdekében, mégis legtöbbünk nagyon keveset tud a C-vitaminról, amelynek felfedezése Nobel-díjas orvosunk, Szent-Györgyi Albert érdeme. Az aszkorbinsav élettani hatásairól Dr. Ráthonyi Emesével, (belgyógyász, klinikai onkológus szakorvos) háziorvossal beszélgettünk.

Bővebben...

Egészségünk védelme érdekében számos óvintézkedést megteszünk. A kutatások során, illetve a médiában azonban kevés szó esik a szem védelméről.
A téma kapcsán Dr. Tóth Eszter szemész szakorvost kérdeztük.

Bővebben...

A magas vérnyomás, a hypertonia manapság a legelterjedtebb betegség, amely miatt orvoshoz fordulunk. Minden ötödik felnőttnél előfordul. A hipertóniás betegek közül háromból egy nem tud a betegségéről. Mivel a magas vérnyomás gyakran teljesen tünetmentes, ezért nem ritkán egészen addig nem ismerik fel, amíg olyan szövődményeket nem okoz, mint a szélütés (stroke), vagy a szívroham.

Bővebben...

Egy megfelelő helyen lévő csinos kis anyajegy akár a szexepilje is lehet valakinek, ez tehát pozitívum. Szülőnek és gyermekének sokszor – nemtől függetlenül – testük ugyanazon a pontján található méretben, színben szinte azonos anyajegy. Ez a szoros családi kötelékre utaló „névjegy” szerepét tölti be. Hogyan alakul ki, veszélyes, vagy veszélytelen... A kérdésekre Dr. Fenyőváry Éva bőrgyógyász szakorvos válaszol.

Bővebben...

A jól megérdemelt pihenés alkalmával a fürdőruha és a napszemüveg becsomagolása mellett figyelnünk kell egészségünk megőrzésére is. A napozás veszélyei, sérülések, rovarcsípések, emésztési problémák, vagy a szélsőséges időjárás okozta meghűlés következtében az utazókat váratlan és kellemetlen meglepetés érheti az utazás során. A gondosan összeállított útipatikáról Dr. Grecsina Anna gyógyszerészt kérdeztük.

Bővebben...

2018-ban a KSH adatai szerint 144 000 ember dolgozott távmunkában. 2020-ban a COVID-19 pandémia megjelenését követően az elmúlt 10 év átlagát tekintve ez a szám megháromszorozódott, mára több mint 700 000. A home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak a nők, a 25–44 évesek és a városban élők. A távmunka mozgásszervi panaszokkal járhat. Erről kérdezem dr. Halász Katalint, a Szent János Kórház reumatológus főorvosát.

- Mennyiben változhatnak a munkavégzés feltételei a home office kapcsán, hiszen az esetek legnagyobb részében számítógép mellett végezhető munkáról beszélünk?

Bővebben...